|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Gergely Zsolt 2003. augusztus 18.Ökumenikus istentisztelettel és kopjafaállítással emlékeztek meg aug. 16-án volt falujukról a bunyaszekszárdiak. Az évekkel ezelőtt elnéptelenedett Temes megyei falu helyén immár kilencedik alkalommal tartottak falunapot. Az emlékoszlop, melyet Gergely Zsolt lugosi fafaragóművész készített Szabó Tibor facsádi építőmester segítségével, az egykori falu temetőjében - egy kis tisztáson - áll, ahol ma csupán néhány sír emlékeztet az egykori településre. Az újonnan állított kopjafánál Molnár Jolán, a Bunyaszekszárdi Emlékbizottság alelnöke elevenítette fel az egykori bunyaiak áldozatos munkáját, amellyel elérték, hogy az évente megtartott falunapra ne csak a Bánság-szerte élő bunyaszekszárdiak és leszármazottaik jöjjenek el, hanem a falu egykori lakóit kibocsátó Tolna megye hivatalos képviselői, valamint a bunyaszekszárdiak legtöbbjét befogadó Facsád elöljárói is. Az ökumenikus istentiszteleten Lugos és Igazfalva református, valamint Facsád katolikus és ortodox lelkészei vettek részt. Az ünnepséget követően a bunyaszekszárdiak több mint 160 vendéget és meghívottat láttak vendégül ebédre, köztük Szekszárd városának 25 fős küldöttségét. Bunyaszekszárdot Tolna megyei, zömükben református vallású magyar telepesek alapították. A Maros és a Béga völgye közötti vízválasztó dombságban megbúvó kis falu a termőföld rossz minősége és az elzártság miatt az 1960-as évek végére elnéptelenedett, házait és templomát lebontották, lakói más bánsági településekre, elsősorban Facsádra, Lugosra és Igazfalvára költöztek. A falu helyén 1995-ben rendeztek először falunapot. A kilencvenes évek második felében Facsádon a bunyaszekszárdiak közadakozásából és Szekszárd város segítségével új református templomot építettek. /Volt falu ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./2003. október 13.Igazfalva kétnapos ünneppel emlékezett a falu alapításának 110. és temploma felszentelésének 100. évfordulójára. A református templomban a padsorokban helyet foglalt számos testvérgyülekezet küldöttsége is. Tőkés László püspök üzenetét Forró László tanácsos tolmácsolta. Az igazfalvi gyülekezetet köszöntötte Szászfalvi László, Békés megyei országgyűlési képviselőt, aki a maga és családja nevében átnyújtott 100 ezer forintot a templom külső tatarozására. Az ünneplő gyülekezet a százéves templom centenáriumára állított kopjafánál (Gergely Zsolt lugosi fafaragó munkája) rövid műsornak tapsoltak. Nagy János nyugalmazott tanító munkája megjelent: Igazfalva története 1893-2003 című falumonográfiához, Vésztőn adták ki. /Sipos János: Száztíz év reménye. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./2003. november 10.A soknemzetiségű, több vallású városlakók jellemzője, hogy tisztelik egymás nemzetiségét, kultúráját, vallását, sőt számon tartják és részt vesznek egymás ünnepein is. Így történt ez nov. 8-án Lugoson, amikor a helyi református egyházközség újraalakulásának századik évfordulóját ünnepelte a gyülekezet. Az évforduló tiszteletére felújították a templomot és az orgonát. Valamennyi nemzetiség, valamennyi felekezet képviseltette magát. A fellelhető dokumentumok szerint 450 évvel ezelőtt már tevékenykedett itt magyar reformátor Kálmáncsehi Sánta Márton személyében. Azután a török hatalom megszüntette a keresztény hitéletet. Az újraszerveződés 1848. januárjában kezdődött, amikor a lugosi evangélikusok és reformátusok megtartották első közös egyházi gyűlésüket. Fél évszázaddal később (1903. nov. 8.) pedig az egyházközségi közgyűlés kimondta a lugosi református egyház újraalakulását. Az egyházközség támogatásával működő magyar óvodában évtizedek óta nem volt a mostanihoz hasonló - ötvenen felüli - gyermeklétszám, és az iskola elemi tagozata is évről évre erősödik. /Sipos János: A lugosi reformátusság újabb kori 100 esztendeje. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./ Jelenleg 1476 tagja van a lugosi református egyházközségnek, van énekkaruk, nőszövetségük és ifjúsági csoportjuk. Az ünnepi istentiszteletet követően kopjafát avattak a templom udvarán. A kopjafát Gergely Zsolt készítette. /Jantó-Petneházi István: Egy évszázada alakult újra a lugosi református egyházközség. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 14./2013. április 17.Adománygyűjtés a pusztakamarási Sütő András Művelődési KözpontértAdománygyűjtést szervez az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a pusztakamarási Sütő András Művelődési Központ kialakításáért. Az EMKE az adományokból a 2006-ban Marosvásárhelyen elhunyt Sütő András Herder- és Kossuth-díjas író pusztakamarási szülőházát szeretné megvásárolni, amely mintegy 7 ezer euróba kerül. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke lapunk megkeresésére elmondta: az első és legfontosabb célkitűzésük az egyre rosszabb állapotban lévő egyszerű parasztház megmentése, amelyben emlékszobát is berendeznének az író tiszteletére, de mivel a házhoz tágas kert is tartozik, fiataloknak szóló irodalmi versenyek, táborok szervezésére is alkalmas lehet. Ha a gyűjtés sikeres lesz, és a házat sikerül megvásárolni, az ott létrehozott művelődési központot a szamosújvári Téka Alapítvány működtetné, de Dáné szerint a ház felújítására is sor kerülne idővel. Félig elintézve Az EMKE elnöke lapunknak elmondta: Kötő József, a művelődési egyesület főtanácsosa egyelőre az író Magyarországon élő gyermekeivel tárgyalt. A ház a hozzá tartozó kerttel és ingóságokkal együtt egyébként a becslések szerint mintegy 8 ezer eurót ér, Sütő András lánya és fia azonban kész lemondani az EMKE javára az őket illető 4 ezer euróról. Az összeg másik fele Sütő András testvére, Sütő Gergely özvegyét és fiát illeti, velük az EMKE még nem folytatott tárgyalásokat. Az egyesület elnöke szerint még mintegy 3 ezer euróra lesz szükség az ingatlan átírásához, így jön ki a 7 ezer eurós végösszeg, amelyet adományokból gyűjtenének össze, hiszen Pusztakamarás a szórványban van, így önkormányzati támogatásra nem számíthatnak. Lapunk megkereste Sütő Gergely fiát, Sütő Gergely Zsoltot, aki kifejtette ugyan a véleményét az üggyel kapcsolatban, végül mégis visszavonta a nyilatkozatát. Az viszont kétségtelen, hogy az örökös korábban hirdetést adott fel, amelyben saját és édesanyja részének tulajdonjogát kínálja eladásra, igaz azzal a feltétellel, ha a leendő tulajdonos elfogadja az ingatlan emlékházként való működését. Sütő Gergely Zsolt a Népszabadságnak nyilatkozva február elején elmondta: terhére van az örökség, szeretne megszabadulni tőle, de azt kéri a leendő vásárlótól, működjön együtt az író gyermekeivel és a marosvásárhelyi székhelyű Sütő András Baráti Társasággal. A tulajdonjoga eladása mellett döntő örökös szerint a baráti társaság az utóbbi időben már csak az író születésnapján szervezett megemlékezéseket a pusztakamarási házban, annak romló állapotával azonban nem törődik. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, a baráti társaság vezetőségi tagja ekkor ugyancsak a Népszabadságnak beszélt arról, hogy tavaly már született egy megállapodás az örökösökkel, amely szerint a házat a társaságnak ajándékozzák – így a karbantartásért és a működtetésért is ők felelnének – az író testvérének fia azonban visszakozott. Sütő Gergely Zsolt egyébként a Transindexen megjelent írásában „bulvárjegyzetnek” nevezte a Népszabadságban megjelent cikket, kifejtve, hogy az író „még életében a saját emlékházát menedzselte”, a harmadik testvér pedig jelenleg Magyarországon él – ő azonban a jelek szerint lemondott a ház őt illető harmadáról. A Téka lesz az „elsőhegedűs” Az EMKE elnöke egyébként már tárgyalt a szamosújvári Téka Alapítvány vezetőjével, Balázs-Bécsi Attilával arról, hogy nekik kellene működtetniük a művelődési központot, erről elvi megállapodás született, hiszen a szamosújvári szórványegyesület földrajzilag közelebb van a Kolozs megyei szórványtelepüléshez. Az EMKE jelenleg két kolozsvári emlékházat működtet Kolozsváron: a Szabédi László erdélyi magyar költőről elnevezett házat, amely romániai magyar írók, költők, újságírók szellemi hagyatékát őrzi és dokumentációs központként, könyvtárként működik, valamint a Györkös Mányi Albert Emlékházat, amely számos kulturális és közművelődési rendezvénynek ad otthont. Dáné szerint azonban a pusztakamarási ház felügyeletében már csak azért is a Téka Alapítványnak kell vállalni az „elsőhegedűs” szerepet, mert ők ismerik a régió turisztikai lehetőségeit és kulturális értékeit, ráadásul tapasztalatuk is van ilyen téren, hiszen több táborozási lehetőséget is biztosítanak fiatalok számára a környéken. A ház megvásárlására felajánlott adományokat elfogadnak a helyi EMKE-fiókoknál, illetve az alábbi bankszámla-számokon: (Banca Transilvania): RON: RO39 BTRL RONC RT02 1099 5101; HUF: RO02 BTRL HUFC RT02 1099 5101; EUR: RO86 BTRL EURC RT02 1099 5101. A támogatási összeget a következő megjegyzéssel utalhatják a felajánlók: „Donaţie pentru Casa Memorială Sütő András”. Az adományok rendeltetésszerű, elszámoltatható felhasználásáról külön bizottság gondoskodik – írta korábbi közleményében az EMKE. Varga László Krónika (Kolozsvár). 2016. május 19.„Nem hagyja elkopni anyanyelvét”Kézdivásárhelyen járt az Örökségünk mozgalom csapata Készül az új Örökségünk-klip, a stáb tagjai – akik pünkösd hétvégéjén a csíksomlyói búcsúban, Kézdivásárhelyen és Zsobokon forgattak – tovább dolgoznak azon, hogy erősödjön a kapcsolati háló a magyarok között határoktól függetlenül. A maroknyi stáb első állomása Zsobok volt, majd Kézdivásárhely előtt Csíksomlyón időztek. Vida Tünde, a mozgalom elindítója szerint felemelő volt látni, hogy Kézdivásárhelyről Kelemen Éva szervezésében háromszázan – gyermekek és szülők – Gyulai István szerzeményét énekelve, Örökségünk felirattal díszített kendőt viselve érkeztek a búcsúhelyre, ahol el is hangzott, hogy Paks és Kézdivásárhely háromszáz fős küldöttséggel jelent meg az Örökségünk mozgalom képviseletében. Gyulai István arról számolt be, hogy izgalmas volt találkozni azokkal a gyerekekkel Zsobokon, akik a díjnyertes videót küldték. A forgatás után, egy spontán zenei est keretében, sikerült néhány akkordot, zenei alapot átadni a fiúknak, lányoknak, akik tele voltak kérdésekkel a dallal, zenével kapcsolatban. A nevelők – Ottucsák Melinda és Gál-Jankó Kata – részéről tapasztalt önzetlen segítőkészséggel találkozott a stáb Kézdivásárhelyen is, ahol Kelemen Éva mellett a Református Elméleti Líceum diákzenekarának tagjai és vezetőjük, Ruszka Sándor, valamint az iskola igazgatója, Farkas Ferenc segítette a stábot. Kézdivásárhelyen az egész délelőtt szűnni nem akaró eső tovatűnt a paksiak érkezésére, így újabb csodálatos felvételek születhettek a készülő kliphez, amiből egy rövid ízelítőt a nagyközönség is megismerhet rövidesen. Újabb feledhetetlen élmény volt, amikor a Boldog Özséb-templomban Vida Tünde és Gyulai István átadták Süli János, Paks polgármestere nevében a város különdíját Gergely Zsoltnak, amelyet a márciusi fordulóban érdemelt ki. Gyulai István ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Zsolti – aki tizenkét esztendős – megtestesíti azt, ami a dal refrénjében szerepel, megtanulta, megőrzi, és nem hagyja elkopni anyanyelvét. – Abban pedig bízunk, hogy néhány év múlva lesz majd kinek továbbadni – tette hozzá. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. július 13.Véget érnek a Szimfonikus NapokÚjra Háromszéki zenészektől lesz hangos a főtér Ma 20 órától a hetedik alkalommal megrendezett Szimfonikus Napok rendezvénysorozat zárókoncertjét tartják Sepsiszentgyörgy központjában. A Sepsiszentgyörgyi komolyzenét kedvelő közönség az évad során gazdag kínálatban részesült, ez most kiegészül, és a nyarat is élénk hangszeres zene és kórusmuzsika kíséri. A záróhangversenyt tíznapos műhelymunka eredményeként mutatja be a Sepsi Kamarazenekar és meghívottai. – A Sepsi Kamarazenekar azzal a céllal indult 2010-ben, hogy összefogja a Háromszékről elszármazott, más városban tanuló vagy dolgozó fiatal zenészeket – mondta Cserkész Emese szervező. – A hangszeresek a magukkal hozott szakmai tapasztalatot a Sepsi Kamarazenekarban összesíthetik, az együttes műhelymunka produkciójaként be is mutathatják muzsikájukat. A koncerten a helyi közönség is részese lehet egy-egy Kolozsvári, Nagyváradi, Marosvásárhelyi filharmóniában játszó, vagy hazai zeneegyetemen tanuló Háromszéki zenész szakmai fejlődésének. A rendezvény művészeti vezetője úgy látja, a Szimfonikus Napok egyre nagyobb tömeget mozgósít Háromszéken, ahogy nő a résztvevő muzsikusok száma, úgy a közönség is évről évre gyarapodik. A fiatal zenészek jó ötletnek tartják a csapatban való klasszikus muzsikálást, hogy eltanulhatják a más-más zenei intézményekből hozott hangszeres technikát, előadásmódot. A Sepsi Kamarazenekarban idén 21 hangszeres vesz részt, ők Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Nagyváradról, Brassóból érkeztek haza. A Sepsiszentgyörgyi zenészekkel Puja Barna, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia trombitaművésze működik közre. Az est meghívottja a miniSnaps gyerekegyüttes két tehetséges diákja: Áda Bálint és Gergely Zsolt szólóénekes és a Voces női kar. A hangversenyen a Kézdivásárhelyi Fekete Vince költő A világ újra című verse is elhangzik, amelyet Cserkész Emese megzenésítésében Kolcsár József színművész és a Voces női kar ad elő. A teljes műsor: F. Geminiani – Concerto Grosso Op. 3 No. 6, G. Ph. Telemann – Concerto in D, K. Jenkins – Palladio, P. Barker – Massive. A Szimfonikus Napok záróhangversenyét rossz idő esetén az unitárius templomban tartják. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
